24 évvel ezelőtt, 1995. július 11-én kezdődött el a II. világháború utáni Európa leggyalázatosabb háborús bűncselekménye, a srebrenicai mészárlás.

Miután a boszniai szerb erők elfoglalták a korábban biztonságos területnek nyilvánított, ENSZ békefenntartók által védett kelet-boszniai enklávét, nekiláttak az összezsúfolódott bosnyák menekültek módszeres elpusztításának.

A nemzetközi közösség tétlensége mellett a népirtás napjai alatt a katonák és a paramilitáris alakulatok mintegy nyolcezer civilt hurcoltak el, javarészt férfiakat és fiatal fiúkat. A közelmúltig 6643 áldozat holttestét temethették el újra hozzátartozóik, de közel kétezer embert még mindig eltűntként tartanak nyilván – közben ma is újabb és újabb tömegsírokat találnak a kutatók.

A boszniai háború az elmúlt évtizedek legpusztítóbb európai konfliktusa volt, s a civil lakosság szenvedett a legtöbbet. A halálos áldozatok mellett százezrek kényszerültek otthonuk elhagyására, elüldözőik és gyilkosaik gyakran a szomszédaik voltak. A különböző nemzetiségek politikai erői a hatalom érdekében álhíreket terjesztettek, propaganda- és gyűlöletkampányt folytattak a többi náció ellen.

A boszniai bosnyák, horvát és szerb lakosság egyaránt mérhetetlenül sokat szenvedett, ahogy a háborús bűncselekményekből is kivették részüket mindhárom nemzetiség képviselői.

Ennek az őrületnek azonban Srebrenica kétségkívül a legvéresebb epizódja volt.

A népirtás fő bűnöseinek tekintett Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnököt és a srebrenica-i katonai erők parancsnokát, Ratko Mladić-ot alig egy évtizede fogta el és adta ki Szerbia a Nemzetközi Törvényszéknek. A bíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte őket népirtásért, emberiség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért.

Bosznia-Hercegovina államformája ma szövetségi köztársaság, az ország a háborút lezáró daytoni béke óta nemzetközi ellenőrzés alatt áll, a mindennapokat törékeny kompromisszumok határozzák meg. A múlt nemhogy feldolgozatlan, az államot folyamatosan a széthullás fenyegeti. A nemzetiségi ellentéteket folyamatosan szítják a leginkább nacionalista-populista politikai formációk.

Az ENSZ-t képviselő Carmel Agius a mai megemlékezésen úgy fogalmazott a mészárlás helyszínén: “a népirtás tagadása a bűntettek folytatásához és megismétléséhez vezethet, ezért arra van szükség, hogy mindenki belássa, Srebrenicában 24 évvel ezelőtt népirtást követtek el.”

‼️Csak felnőtteknek‼️

Az évforduló alkalmából érdemes végignézni az Index galériáját.