Iskolaőrségeket hoznak létre magyar intézményekben. Arra kértük a témában érintett szakembereket, értékeljék a kormányzati döntést. Csovcsics Erika véleménye.

A se nem túl részletes és se nem túl kidolgozott javaslatról felröppent hírek nyomán többen kifejtették már a véleményüket, sokan vehemensen, voltak, akik nagyon alaposan és higgadt érveléssel.

Az Emberség Erejével Alapítvány felkérésére én is elgondolkodtam, és bár nem hiszem, hogy sok újat tudok hozzátenni a már elhangzottakhoz, de talán mégis megmarad egy elvetélt ötletnek a javaslat, ha többen érvelünk.

Nem védek semmilyen agresszív megnyilvánulást, de én sem találom sem válasznak, sem megoldásnak, sem adekvátnak az iskolaőr intézményének bevezetését.

Előzmények

Nem újkeletű a rendőrséggel való kapcsolat, sem a mostani elképzelés. 2008-tól a segítő rendőr program keretében párbeszéd és személyes jelenlét is kezdődött.

“Az iskolarendőr folyamatosan tartja a kapcsolatot az iskolával, a feladatai közé tartozik a közlekedésbiztonságra nevelés és a bűnmegelőzés, részt vesz osztályfőnöki órákon. Az iskolarendőr telefonszáma bekerül a gyerekek üzenőfüzetébe, így akár a szülők számára is könnyen elérhetővé válik. A program tavaly őszi indulása óta a részt vevő iskolák közelében nem történt gyermekeket érintő közlekedési baleset és súlyos bűncselekmény.”

Jogifórum

2013-ban már tettek lépéseket az iskolarendőrség bevezetésére, de akkor (többek között a kormánypárti politikusok tiltakozásának hatására) még elengedték a kérdést.

“Több mint egy éve sikertelenül próbálja létrehozni Pintér Sándor az iskolarendőséget. Tavaly tervbe vette, hogy az oktatási intézményekbe irányított rendőrök akár testi kényszert is alkalmazhassanak a rossz, törvényszegő diákokkal szemben, idén már arról beszélt, hogy az iskolaőrök a tanárokhoz hasonlóan a tantestület tagjai kellene legyenek. Ám a belügyminiszter eddigi ötletei elvéreztek, legutóbb a Budapestre szerencsétlenül kiírt iskolarendőri pályázat volt eredménytelen. Közben Pintér a pedagógus-szakszervezetekkel, a kormánypártok két erős emberével, Pokornival és Hoffmannal, illetve az ombudsmannal is megküzdött az elképzeléseiért, a viták most újranyílnak.”

“Közös nevezőn Hoffmann és Pokorni
Nemcsak az ombudsmannak, az oktatási szakértőknek és a szakszervezeteknek akadt gondja a tervekkel, illetve az eddig született jogszabállyal, több kormánypárti képviselő is ellenezte az iskolarendőrség létrehozását. Pintér tervei tavaly tavasszal közös platformra terelték az egymással a köznevelési törvény miatt folyton vitázó fideszes Pokorni Zoltánt és a KDNP-s államtitkárt, Hoffmann Rózsát.”

HVG

A lazább, kooperatív együttműködések pozitív megvalósulásairól a rendőrség is rendszeresen hírt adott.

“A rendőrség évtizedek óta kiemelt feladatának tekinti a gyermekek védelmét. Az idei tanévben is folytatódik Az iskola rendőre program, amely célja a kisiskolások biztonságos, balesetmentes közlekedésének, szabálykövető magatartásának elősegítése, közlekedési ismereteik bővítése, a gyermekek biztonságát veszélyeztető tényezők feltárása, megszüntetése.”

“A tanév során az iskolarendőr rendszeres kapcsolatot tart a tanintézmény vezetőségével, a diákokkal. Meghívás esetén jelen lesz a jelentősebb rendezvényeken (tanévnyitó, tanévzáró, fogadóóra, szülői értekezlet).
Az iskolarendőrök prevenciós munkáját és a gyakorlati oktatást elősegítendő az ORFK-OBB a tanév megkezdése előtt 950 kerékpárt adott át a megyei és a városi balesetmegelőzési bizottságok számára.”

A rendőrség több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az iskolai bűnmegelőzési oktatás területén. A DADA program az általános iskolákban, az ELLEN-SZER a középiskolákban van jelen, a bűnmegelőzési tanácsadók állandó jelleggel tevékenykednek a középiskolákban.”

Police.hu

Felmerülő gondolatok és kérdések

A nemzeti köznevelésről szóló törvény a kormányzat szándéka szerint kiegészül az alábbi kezdéssel:

“Az állam – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közreműködésével –biztosítja, hogy a pedagógus és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott személy munkáját biztonságos, emberi méltóságát, személyhez fűződő jogait tiszteletben tartó, nyugodt körülmények között végezhesse.”

Előterjesztés

Gondolat

Az állam valóban jó, ha biztosítja, hogy a pedagógus munkáját biztonságos, emberi méltóságát, személyhez fűződő jogait tiszteletben tartó, nyugodt körülmények között végezhesse. Azonban ehhez nem “az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közreműködésére” van valószínűleg szükség, hanem a feltételekről való szakmai párbeszédre. A módosítás azt a látszatot kelti, hogy e szerv nélkül az említett körülmények nem hozhatóak létre.

Kérdés

  • Milyen problémára válaszol a javaslat?
  • Volt-e az iskolai agressziónak a javaslatot alátámasztó elemzése?
  • Vizsgálta-e valaki más országok ilyen gyakorlatának hatását?

Az eddig nyilvánosságra került vélemények szerint az iskolarendőrséget 500 magyarországi iskolában vezetik be, amelyből kb. 150 szakiskola. Azokat az intézményeket választják ki, ahol a legsúlyosabb fegyelmi problémák vannak.

Gondolat

A létrehozott – létrejött „gyűjtők” problémákat (magatartásit is) generálnak, de nem az okkal, hanem a következmény tüneteivel akar a javasolt szerv és az iskolában megjelenő képviselője foglalkozni.

Kérdés

  • Hogyan választják ki az intézményeket?
  • Önként jelentkeznek az iskolák?
  • Kijelölik őket?
  • Megbélyegzés?
  • Önbeteljesítő jóslat?

Az iskolaőr állandó jelleggel jelen lesz az iskolában.

Gondolat

A valóban sok iskolai-pedagógiai probléma közül a fegyelminek nevezetteket hivatott megoldani az iskolaőr (lásd első mondatok). Azt a látszatot kelti ez, mintha folyamatosan és kizárólag ezek lennének a kihívások a megnevezett/sejtetett iskolákban.

Kérdés

  • Fegyelmi probléma-e, ha nincs házi feladata, nem készül, nincs felszerelése, nem dolgozik az órán, stb. a diák?
  • Ezt milyen rendőri eszköz fogja rendbe tenni?

A államnak az a feladata, hogy az iskolában a rendet biztosítsa, a pedagógusokat pedig megvédje.

Gondolat

Az államnak az iskolában számtalan egyéb feltétel biztosítása is a feladata. A pedagógusokat – mint bármely más állampolgárt – természetesen az agressziótól meg kell védeni, de szerencsére az iskolákban nem folyamatos háborús helyzet van.

Kérdés

  • Mi a rend?
  • Mi okozza a rendetlenséget?
  • Hogyan tudunk pedagógiai eszközökkel, szervezetfejlesztéssel, szakmai támogatással és a segítő szakmák jelenlétével pozitív hatásokat elérni és megoldásokat találni?

Lehet más válasz a kihívásra?

  • Iskolai szociális munkások alkalmazása érdemi munkára vállalható tanulói létszámhoz. Milyen feladatokat tud ellátni? Kapcsolat a családokkal, ágazati, ágazatközi partnerekkel, személyes beszélgetések, konfliktuskezelés, pedagógusok támogatása, pályaorientáció, önismereti kurzusok, kollégák felkészítése, stb.
  • Resztoratív technikák alkalmazása az iskolákban. Mi okozza az agressziót? Miért teszi? Hogyan tud valamit jóvátenni? Stb.
  • Adaptív oktatás, iskolák önelemzése, mentorálása, szervezetfejlesztése. Autonómia és felelősségvállalás nélkül ez nem tud megvalósulni.
  • Párbeszéd: az érintett iskolák, pedagógusok meghallgatása.
  • Együttműködés: jól működő iskolák és kudarcokkal küzdők között – okok, kezelés, segítés. A fentebb említett rendőr program az együttműködést pozitív keretben alkalmazta, nem fenyegetően.

A szerző pedagógus, az Emberség Erejével Alapítvány kuratóriumának tagja.