Átláthatóságra, következetességre van szükség a civil-önkormányzati kapcsolatokban, az ehhez szükséges feltételek megteremtésére remek apropót ad Pécs év végén lejáró civil koncepciója.

A pécsi sajtóorgánumokban megjelentek alapján nehéz tisztán értelmezni, hogy mi történik most az önkormányzat és a civilek, a közösségi házakat működtető és ezzel nem foglalkozó szervezetek, a belváros és a peremkerületek viszonylatában. A nyilatkozatok egy része nem mentes a csúsztatásoktól, politikai célzatú szólamoktól, s azt az érzetet keltik, hogy a politikai szereplők egy része felhasználható eszközként tekint a civil szervezetekre.

Az Emberség Erejével Alapítványnál úgy látjuk, sürgetővé vált a függetlenséget, az átlátható működést biztosító feltételek mielőbbi megteremtése, ami a döntéselőkészítés és az okok nyilvánosságával a döntéseket is érthetővé teszi.

Hogy erre miért van szükség, azt jól mutatja, ami most történik a közművelődési támogatások kapcsán.

Az önkormányzat helyett intézményeket működtető civil szervezetek idén először csak nyáron kapnak (tűzoltásként) egységesen 500 ezer forintot. A közművelődési közmegállapodással rendelkező szervezetek helyzetét nehezíti, hogy eddig az évben teljes bizonytalanságban voltak és semmit nem tudtak arról, hogy 2020-ra kapnak-e még további önkormányzati forrást a működésükre.

A polgármesteri hatáskörben (136/2020. VI. 2.) született döntés alapján mind a 18 szervezet, amelyikkel az önkormányzatnak közművelődési megállapodása van, hamarosan megkapja ezt az összeget, összesen 9 millió forintot a teljes éves, 25 milliós közművelődési keretből. Jelenleg közgyűlési döntésére vár, hogy a 18 szervezet közül az a 14, amelyik közösségi házat működtet, mennyit kapjon a fennmaradó 16 millió forintból.

(A leendő előterjesztés ma, július 13-án kerül a kulturális bizottság elé. Az előterjesztések itt és itt olvashatóak.)

A keretösszeg (25 millió) rendkívül alacsony, még az elmúlt évtizedben egyre kedvezőtlenebbé és kiszámíthatatlanabbá váló önkormányzati-civil partnerség tapasztalataihoz viszonyítva is. Ilyen körülmények között lehetetlen tervezni, ilyen feltételek mellett nem lehet havi kiadásokat finanszírozni, ebben a formában ez nem segíti a szervezeteket a szerződéses feladataik ellátásában.

Közösségi színterek fenntartása, működtetése az önkormányzat kötelező feladata a városházától nagyobb távolságra eső városrészek esetében is. A pécsi közösségi házak jó része zárva lenne, ha nem lennének helyi szomszédsági egyesületek a közösségi terek üzemeltetésére.

A fenti viszony törvényben szabályozott módja, hogy a város a saját kötelező feladatainak ellátásáról a civil szervezettel közművelődési megállapodást köthet. Ebben szabályozzák az önkormányzati tulajdonú ingatlan használatát, és a civil szervezet által nyújtott szolgáltatások körét, a nyitva tartást és a működtetéshez szükséges önkormányzati támogatást. A többnyire rezsire és bérre fordítható önkormányzati támogatást az éves szerződések alapján fizetik ki, a civil szervezet éves beszámolója és programterve alapján.

Az önkormányzati támogatás töredékében fedezi egy közösségi ház üzemeltetésének költségeit, a működtető civil szervezetek azt elsősorban más pályázati forrásokból rendre kiegészítik. A megállapodásokban vállalt feladatok általában eleve nem teljesíthetőek az önkormányzati pénzből. Kényelmes helyzet ez a városi költségvetésnek, a politikusok rendszeresen kevesebbet adnak, mint korábban, a házak mégsem zárnak be, a civil szereplők valamilyen megoldást mindig találnak.

A csökkenő összegek mellett már az is nagy segítséget jelentene a civileknek, ha tervezhető és kiszámító lenne a viszonyuk az önkormányzattal. Elviekben éppen erre szolgál a szerződéses viszony. A közművelődési kerekasztal az a fórum, ami csökkenteni hivatott az egyes civil szereplők kiszolgáltatottságát az önkormányzattal szemben. Ezt a civil testületet az önkormányzat jog szerint köteles bevonni a döntéselőkészítésbe.

Idén szűkebb keretből oszt pénzt az önkormányzat a civilek által működtetett közösségi házaknak, de nem a korábbi arányoknak megfelelően ítéli oda, azaz nem minden szereplőnél egyformán szorítanak meg. Az elosztást valószínűsíthetően olyan események is befolyásolhatták, mint néhány hónapja a megyei Civil Információs Centrum körül zajlott botrány. Ennek hátteréről a Szabad Pécs készített összeállítást.

Az év végén lejáró civil koncepció jó alkalmat kínál arra, hogy újratervezzék a pécsi civilek és a pécsi önkormányzat viszonyát, aminek csak egy része a közművelődési intézmények működtetése. Forráshiányos önkormányzati büdzsé ide vagy oda, ma is több, különböző címen tudnak civil szervezetek a mindenkori városvezetéstől támogatáshoz jutni, s ezeket jellemzően a jó kapcsolatok, nem pedig egy előre meghatározott keretrendszer szabályozza.

Újra kell tanulni az önkormányzat és a civilek közötti kapcsolatot és viszonyrendszert, ki kell alakítani ennek kiismerhető, átlátható formáit. Ami jól működött, azt továbbra is alkalmazni kell, például ilyen lehet a civil kuratórium vagy a civil referensi rendszer.

Ehhez a különböző szereplők közös munkája szükséges, éppen ezért fontos, hogy a különböző szereplők felhagyjanak a civil közösségek ki-, és felhasználásával, az együttműködés lehetőségének szándékos rombolásával rövidtávú politikai céljaik érdekében.