Az európai intézmények figyelmét arra hívtuk fel, hogy az Európai Unió Bírósága által jogsértőnek minősített ügynöktörvényre hivatkozva vonták meg egy pontszámok alapján támogathatónak ítélt Erasmus+ pályázat támogatását.
Az Emberség Erejével Alapítvány (EEA) azt követően fordult levélben az Európai Bizottság több biztosához és az Erasmus+ program Végrehajtó Ügynökségének igazgatójához, hogy a Tempus Közalapítvány (TKA) visszavonta egy pontszámok alapján támogathatónak ítélt pályázatuk támogatását, miután az EEA nem nyilatkozott arról, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősül-e.
Az érdekérvényesítő levelek célja, hogy az alapítvány felhívja az Európai Bizottság és az Erasmus+ program irányító hatóságának figyelmét arra, hogy az Erasmus+ hazai pályázatkezelője az Európai Unió Bírósága által jogsértőnek minősített, megbélyegző civiltörvényt példátlan módon a gyakorlatban is alkalmazva hátrányosan megkülönböztet magyar civil szervezeteket.
Az EEA az Erasmus+ program 2. kulcstevékenységére, az együttműködés az innováció és a bevált gyakorlatok cseréje terén (KA2) partnerségi együttműködésre nyújtott be pályázatot 2020. május 3-án. A pályázat témája egy oktatási segédanyag fejlesztése volt spanyol, olasz és horvát partnerekkel.
Augusztus 24-én a TKA kapcsolattartója arról értesítette az alapítványt, hogy a pályázat elérte a támogathatósági ponthatárt, jogosulttá vált a támogatási szerződés megkötésére. Ennek azonban feltétele egy, a pályázati eljárás korábbi szakaszaiban még nem követelt formai követelmény teljesítése: nyilatkozni a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. Törvény értelmében, hogy az Emberség Erejével Alapítvány külföldről támogatott szervezetnek minősül-e.
Indoklásukban felhívták arra az alapítvány figyelmét, hogy mivel az Erasmus+ program leendő támogatási összegének mértéke miatt mindenképpen külföldi támogatottnak fog minősülni, nyilatkozzon erről mielőbb, mert ez a támogatási szerződés megkötésének feltétele a TKA kuratóriumának rendelkezése alapján.
Augusztus 25-én az EEA az Európai Bíróság júniusi döntésére hivatkozva jelezte, hogy jogellenesnek tartja a nyilatkozat megkövetelését, és megtagadta a nyilatkozat aláírását.
Augusztus 27-én a TKA jelezte, hogy mivel a 2017. évi LXXVI. Törvény érvényben van Magyarországon, így nem tekinthet el annak kérésétől. Mivel az EEA továbbra sem nyilatkozott, augusztus 31-i határidővel a TKA megvonta a nyertes projekt finanszírozását.
Információink szerint azoktól a pályázóktól, akik nem érték el a támogatási ponthatárt, nem kértek be hasonló nyilatkozatot a pályázati folyamat során.
A 2017-ben hozott civiltörvény jogsértő, mivel súlyosan sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket. Több más magyarországi civil szervezethez hasonlóan az Emberség Erejével Alapítvány is a civiltörvény bojkottja mellett döntött annak elfogadásakor.
Az Alkotmánybírósághoz 23 civil szervezettel közösen alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be 2017 augusztusában, illetve egy voltunk a 14 szervezet közül, amik a strasbourgi bírósághoz fordultak.
Magától értetődően az európai alapértékek, az emberi jogok feltétlen tiszteletben tartása és a lelkiismereti szabadság sem tette lehetővé a stigmatizáló nyilatkozat aláírását.
A TKA kérését azért is tartjuk aggályosnak, mert az Európai Unió Bírósága 2020. június 18-i határozatában kimondta, amit a hazai civil szféra évek óta hangoztat: a civilellenes törvény megbélyegzi a civileket, káros a civil szférára és ellentétes az uniós joggal. A Bíróság ítélete alapján a magyar kormánynak kezdeményeznie kell a jogszabály hatályon kívül helyezését.
Fontos hangsúlyozni, hogy az uniós jogot sértő törvényeket tilos alkalmazni. Így a TKA kuratóriuma sem hozhat olyan szabályt, ami ilyen durván szembe megy, vagy semmibe veszi az uniós jogrendet.
A Társaság a Szabadságjogokért segítségével indított figyelemfelkeltő kampányunk során felhívtuk az európai döntéshozók figyelmét arra, hogy Európai Uniós támogatások kiosztását olyan törvényre hivatkozva akadályozza a felelős szervezet, ami nem csak súlyosan sérti az európai alapértékeket, de már a nemzeti jogrend felett álló Európai Bíróság hatályon kívül is helyezte azt.
Az eljárás példátlan a maga nemében, mert tudomásunk szerint a civilek elleni kormányzati támadások részeként meghozott törvényt sohasem alkalmazták élesben, ez az eset az első, hogy hátrány ér egy szervezetet miatta. Kifejezetten elkeserítő az a tény, hogy az első alkalmazásra azután került sor, hogy az Európai Bíróság jogellenesnek találta a törvényt.
A levél címzettjei:
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke
Didier Reynders, a Jogérvényesülés biztosa
Mariya Gabriel, az Innováció, kutatás, kultúra, oktatás és ifjúság biztosa
Roberto Carlini, az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség igazgatója