A Nevetnikék Alapítvány alkalmazkodott a járványhelyzet miatti korlátozásokhoz, önkénteseikkel ott segítenek, ahol szükségét látják. Több hónapon át időseknek vásároltak, élelmiszerekkel láttak el rászoruló családokat, online gyermekfelügyeletet vállaltak és énekeltek kórházi osztályok teraszain. Jelenleg azon dolgoznak, hogy a kezelések után kreatív, kézzel készített játékokat vihessenek haza a Pécsi Gyermekklinika kis betegei.

A Nevetnikék önkéntes csapata 2008 óta foglalkozik a pécsi kórházakban ápolt gyerekek nevettetésével. Programjuk 2019 óta Kaposváron is működik, a közeljövőben pedig várhatóan Dombóváron is megszervezik. Az alapítvány az Erősödő Civil Közösségek több ciklusában is nyert támogatást, 2020-as projektjükkel a felnőtt pszichiátriai osztályon terveztek mozgásos és társasjátékos foglalkozásokat indítani. A tavalyi év elején be is szerezték az ehhez szükséges eszközöket, és elkezdték toborozni az önkénteseket. A járványhelyzet miatt azonban már egy éve nem látogathatják a klinikai osztályokat.

A szervezet mindent megtesz, hogy feje tetejére állt mindennapokból a legtöbbet hozza ki: Pécsen elsőként, az önkormányzat előtt lépve szerveztek meg idősek számára bevásárlást, rászorulóknak vittek élelmiszereket, de online babysitterkedést is vállaltak. Közben a háttérben is folytak náluk fejlesztések: átdolgozták-bővítették kórházi önkéntes képzéseiket, tökéletesítették az alapítvány másik fontos tevékenységéhez, a mesefalfestéshez kapcsolódó felkészítést.

A pályázati támogatásból egy új játékkészítő projekten dolgoznak, amihez az ötletet a korábban kialakított interaktív mesefaluk adta. A gyerekek olyan jól eljátszanak az ambuláns folyosó falába épített játékokkal, hogy szinte el is feledkeznek az ijedtségről, és megrövidül számukra a várakozás. A csapat ezért olyan kézzel készített, egyedi játékokat tervezett meg, amelyeket a kezelés végén haza is vihetnek magukkal a gyerekek.

A biztonsági előírásoknak megfelelően, az újrahasznosíthatóságot is szem előtt tartva a legkisebbeknek csendeskönyvet, a nagyobbaknak például repülőt és ördöglakatot készítenek. Megvásárolták a legyártáshoz szükséges eszközöket, leírásokat szerkesztettek, és alig várják, hogy meghirdethessék az első műhelyalkalmat, ahol önkéntesek fogják elkészíteni a játékokat.

Ha nem is így terveztük az évet, azért van, ami jól sült el. Míg az eredeti terv a fiókban várja, hogy megvalósuljon, a karantén alatt megszületett valami új, ami egyébként lehet, hogy soha nem jutott volna eszünkbe a nagy rohanás közepette” – értékelte az alapítvány közelmúltját Kőműves Glória kuratóriumi elnök, programszervező. „De már nagyon várjuk a nyitást, és készülünk is rá, hogy ecsetet ragadjunk az orvosi rendelőkben és ne csak virtuális ölelést küldhessünk egymásnak, hanem igazit is” – mondta el Glória.

Nem is lehet kérdés, hogy őket is nagyon várják már vissza – a kis betegek és a kórházi személyzet egyaránt. Ahogy Glória elmesélte: „nem olyan régen az egyik koordinátorunk súlyos állapotban került kórházba. Nem lehet látogatni, és nehéz megélni, hogy még a kezét sem foghatod meg a másiknak, hogy erőt önts belé. De kiderült, hogy az alapítvány kórházi látogatással töltött tizenhárom éve mekkora jelentőséggel bír, ugyanis a koordinátorunk nem maradt látogató nélkül:

a gyerekosztály dolgozói rendszeresen átmentek hozzá, és lelket öntöttek belé. A sok évnyi önzetlen támogatást mintha egyszerre kapta volna vissza.