Szentgálszőlőhegy közössége tavaly megerősítette kapcsolatát „anyatelepülésével”, Zombával. Saját jól működő közösségi modelljeikre építve hat zombai csoporttal szerveztek vidám hangulatú közös programokat, ismerkedős alkalmakat. A személyes kapcsolatok kialakításával a részvételi döntéshozatal elterjedését, a civil szféra együttes fellépését próbálják elősegíteni.

A Tolna megyei, alig több mint száz lakost számláló Szentgálszőlőhegy zsákfalu, közigazgatásilag a tizenkét kilométerre fekvő Zombához tartozik. A Szentgálszőlőhegyért Egyesület az elmúlt években számos faluszépítő, közösségépítő programot valósított meg a településen, ezekhez az Erősödő Civil Közösségek pályázatán is több alkalommal nyertek forrást. Közösségi teret építettek, változatos programokat szerveznek, a falu közterületeinek karbantartásában, felújítási munkálataiban is rendre részt vesznek.

Az egyesület abban hisz, hogy a települést érintő döntéseket csak állampolgári részvétellel, közös tervezéssel érdemes meghozni. Jó tapasztalataikat, közösségszervezés terén elért sikereiket a zombaiakkal is szerették volna megosztani, illetve megismerni az anyatelepülés civil szférájának résztvevőit és tevékenységüket. Az ECK támogatásával ezért hat zombai egyesülettel alakítottak ki szorosabb kapcsolatot.

Volt, akit vendégül láttak, másokhoz kerékpáros program vagy éppen közös favágás, területrendezés során találkoztak, többekkel pedig az adventi készülődés örömeiben osztoztak. A programokat hosszú beszélgetések, a község jövőjéről történő egyeztetések is kísérték. „A jó személyes kapcsolatokra építkezve a továbbiakban közös programokkal, a településért végzett közös munkával szeretnénk elmélyíteni az együttműködést. Tervünk, hogy megerősítsük az állampolgári részvételt, a közösségi tervezést, de általában a helyi egyesületeket is” – mesélt hosszú távú célkitűzéseikről Baloghné Gaál Zsófia, a Szentgálszőlőhegyért Egyesület elnöke. „A következő közmeghallgatásra több zombai civil szervezettel közösen tervezünk elmenni, együtt fogunk fellépni, és hallatni a hangunkat.”

A partnerszervezetekkel tartott programok az egyesület belső életére is katalizáló hatással voltak, érezhetően javult a belső kommunikáció. A járványhelyzet miatt több figyelmet fordítottak az online kapcsolattartási módokra. Azokat a tagokat is sikerült bevonni a közösségi média felületek használatába, akik eddig nem voltak aktívak. Az online csoport mindennapos kapcsolattartási fórummá vált.

„Sajnos nálunk is voltak olyan családok, akiket súlyosan érintett a járvány” – mesélte Zsófia. „Azonban felemelő volt megtapasztalni, hogy az egyesület tagjai kapásból azt keresték, hogyan tudnak segíteni. Rendkívül aktív beszélgetés kerekedett az online csoportban is: ki, mikor, mit vásárol, miben kell még segítség, stb. Mindent intézett a csapat, és folyamatos volt a kapcsolattartás. Jó látni a párbeszédet, hogy rengeteget fejlődött a belső kör kommunikációja.”