A nyári szünet előtti utolsó, június 9-i Közvéleményen arra voltunk kíváncsiak, mit gondolnak a pécsiek, a tavaly őszi debütálása után kell-e újra Pécsnek Pride? A téma sokakat megmozgatott, már az előzetes regisztráció során telt házas lett az esemény.
A vitaindító véleményvonal során a résztvevőknek az a feladata, hogy foglalják el helyüket aszerint, egyetértenek-e vagy sem az elhangzó állításokkal. Rögtön az első mondatnál érdekes vita bontakozott ki. A legtöbben egyetértettek azzal a gondolattal, hogy a többség feladata a kisebbség jogainak biztosítása. Mások szerint viszont a társadalom felelőssége, hogy egyenlőség legyen, és a kisebbségek feladata, hogy megküzdjön a jogaikért. Volt, aki azzal érvelt, hogy vannak olyan kisebbségek, akik nem tudnak erővel fellépni, más szerint a kisebbség sokat kockáztat, ha harcol. Elhangzott, hogy ideális jogegyenlőség sosem alakulhat ki, már csak azért sem, mert a többség nem tudja, a kisebbségeknek milyen elvárásai vannak.
A következő állítást a gyülekezési törvényből idéztük: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy engedély vagy előzetes bejelentés nélkül, békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokat és tüntetéseket szervezzen, és azokon részt vegyen. A többség egyetértett ezzel, mindenkinek joga van hozzá. Voltak, akik szerint engedélyhez kell kötni minden felvonulást, illetve bizonyos témáknak, szélsőséges csoportoknak nem is engednék meg. Volt, aki viszont azzal érvelt, hogy a szélsőségeket sem szabad elfojtani.
Sokan szóltak hozzá ahhoz az állításhoz, miszerint Pécs toleráns város, ahol megélheti mindenki saját magát. Volt, aki szerint Pécs az egyik legtoleránsabb magyar város, Budapesthez képest is. Más viszont ezt a toleranciát nem tudta értelmezni. Más szerint kettősség jellemzi a várost, ahol helyi politikusok petíciót kezdeményeznek a felvonulás ellen. Volt, aki a szerint a város teljesen más, kevésbé befogadó nyáron, mikor az egyetemisták hazamennek.
Kevesen helyeselték az állítást, miszerint a gyermek szexuális irányultságát befolyásolja, hogy milyen családban nő fel. Nem mindegy persze, hogy a gyermek mit él meg vagy mit kell megélnie. Valaki amellett érvelt, hogy az számít elsősorban, milyen a családi környezet. Más szerint a szexuális irányultságot kizárólag a genetika határozza meg.
Azzal az állítással, hogy a pride és a hasonló felvonulások nincsenek tekintettel a családok és a gyerekek lelki egészségére, szinte senki nem értett egyet. Az egyik résztvevő hangsúlyozta, hogy voltak Pécsen olyan felvonulások, városi karneválok, amelyek a hiányos öltözetű résztvevők miatt kirívóbbak voltak, mégsem kérdőjelezte meg senki.
Árkovits Amaryl, pszichiáter, pszichoterapeuta gondolatébresztő előadásában kiemelte, az elfogadás egy budapesti elit gimnáziumban maximálisan működhet, ezzel szemben vidéken más lehet a helyzet. Kitért az utóbbi évek propaganda által kreált ellenségképeire, és arra, hogy a melegek ellen a koronavírus járvány közepén indult kampány. Szerinte szimbolikus mérföldkő volt a Meseország mindenkié c. könyv bedarálására. Véleménye szerint a társadalomban, és előfordul, hogy családon belül is egyre erősebb az előítéletesség. Ez azért veszélyes, mert az identitásukkal küzdő gyerekek magukra maradnak, nincs mellettük felnőtt, akik segít nekik az értelmezésben. Kiemelte, a homoszexuális kamaszoknál háromszor magasabb az öngyilkossági kísérletek száma, de ez az arány már egy egyszeri beszélgetéssel csökkenthető.
A pride kapcsán kitér arra, hogy ez egy projekciós felület, ahol az agresszió megjelenhet, ugyanakkor megteremti a párbeszéd lehetőségét. Az identitás körüli titkolózás izolál, amit kapcsolódással lehet feloldani, a pride ezért lélektanilag fontos. Ugyanakkor mindenkinek joga van az érzéseihez, de kötelessége konstruktívan viselkedni. Ezért fontos, hogy megpróbáljuk megérteni azokat, akik félnek egy ilyen eseménytől.
Az előadást követő vita részben szó esett személyes történetekről az elfogadásról, őszinteségről és felvállalásról, LMBTQ+ sorsközösségről és nemzeti érzületről, a pedagógusok felelősségéről, olyan társadalomról, ahol nincs szükség Pride-ra, mert ez emberek maximálisan elfogadóak, az egyenlő jogok megkérdőjelezéséről, a személyes, mikrokörnyezetre gyakorolt hatásokról, a tavalyi Pécs Pride-on való részvétel felemelő érzéséről, az egyéb kisebbségek helyzetéről, például a nőkről. Ezeket a gondolatokat végezetül egy térképbe rendeztük.
A hosszú nyári szünet után ősszel új témákkal folytatjuk a közvéleményt.
A Közvélemény missziója a progresszív nyilvános fórum meggyökereztetése Pécsett, a várost aktuálisan érintő társadalmi kérdések és konkrét ügyek kulturált megvitatása érdekében a részvételiség keretei között, buborékon innen és túl.
Elmondanád, megosztanád velünk az észrevételeid, szívesen kapnál híreket az eseménnyel kapcsolatban, esetleg csatlakoznál a zárt fb-csoporthoz? Írj nekünk egy e-mailt a kozvelemeny@emberseg.hu címre!