De mit gondolunk a civilekről? Sok más mellett erre is kereste a választ a Political Capital civil társadalomról szóló, kétévente készített kutatása. Az idei, sorban a negyedik felmérés eredményeit a Civilizációval közös eseményen mutatták be, összekötve a 2026-ra aktualizált civil minimum ismertetésével és egy kerekasztal beszélgetéssel. A kutatás itt, a Civil minimum 2026 itt olvasható el.
A reprezentatív ezer fős mintán alapuló közvéleménykutatás egyik sokatmondó megállapítása volt, hogy a megkérdezettek 52%-a tudott megemlíteni legalább egy civil szervezetet név szerint: összesen másfélszáz közösség jött így össze. Ebből legtöbben a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot és a Magyar Vöröskeresztet mondták, de a dobogóra felkerült a TASZ, kissé hátrébb pedig más, jogvédő területen aktív szervezet neve is.
Sokatmondó volt, hogy a válaszadók fele úgy vélte, a kormány ellenségesen áll a civil szervezetekhez, a nagy többség szerint emiatt inkább a kormányt terheli felelősség.
A megkérdezetteknek értékelnie kellett egy tízes skálán a civil szervezetek tevékenységének fontosságát: a legmagasabb értéket most is a rászoruló társadalmi csoportok megsegítése kapta, míg a legkevésbé fontosnak értékelt tevékenység a közéleti szerepvállalás bizonyult. Az eredmények jól rámutattak a pártpreferenciák által meghatározott közéleti polarizációra is, a TISZA-szavazók jellemzően kedvezőbben értékelték a politikai szerepvállalást. Ahogy fontosabbnak értékelték általában a civil szervezetek munkáját, szemben a kormánypárti szavazókkal, de összesítve így is a teljes minta 48%-a nyilatkozott erről.
Izgalmas volt a civilek és emberek közötti interakciót vizsgáló kérdések eredménye, a megkérdezettek 17% emlékezett valamilyen segítségre, amit civilektől kaptak. A válaszadóknak arra is felelniük kellett, hogy ők segítettek-e civil szervezetnek. Kiemelkedően sokan, 82% mondta azt, hogy 1% felajánlás, önkéntesség, aktivizmus, adományozás, stb. formájában valamilyen módon működött együtt civilekkel.
A személyi jövedelemadó felajánlásával kapcsolatban szintén osztottak meg tanulságos adatokat. Az 1%-ot nem felajánló válaszadók bevallása szerint: 30% elfelejtette felajánlani, 21% nem ismert olyan civil szervezetet, akinek szívesen felajánlotta volna, 16% nem is hallott a lehetőségről, 10% pedig nem tartja fontosnak a lehetőséget. A számok azt mutatják, van még mozgástér az emberek megszólítására. A biztos felajánlók köréből is nyertek ki érdekes adatokat, mintthogy 40% minden évben ugyanannak a szervezetnek adja, ez leginkább a nőkre és az idősekre volt igaz, 39% időnként változtat a célszervezeten, míg 13% minden évben másnak adja: ez jellemzően a férfiakra és a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre igaz.
—
A Civilizáció és tagszervezetei először 2022-ben hirdették meg a Civil minimumot, ami a nevének megfelelően azt a minimálisan végrehajtandó intézkedéseket tartalmazza, amik végrehajtását elvárja a civil szféra a leendő kormányzattól, hogy ösztönözzék és támogassák a civilek munkáját.
A Civil minimum 2026 17 pontja négy fő téma köré épül, ezek a szabad civil szféra, a transzparens támogatás, a társadalmi nyilvánosság és a szolidáris támogatás, és három alapelv határozza meg: partnerség az állam és a civil társadalom között, a civil szektor hozzárjárulásának elismerése és a civil szektor autonómiájának garantálása.
“Ezek közül a legfontossabb, hogy a civil szervezetek szabadon működhessenek. Újra és újra ki kell mondani, hogy a civil társadalom munkája alapvető, a közjót szolgálja, sőt maga a civil társadalom is a közjó megnyilvánulása” – mondta el Pardavi Márta a Civil minimum ismertetése során. A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke azt is hangsúlyozta, a közelgő választások miatt különösen súlya van annak, hogy a leendő kormány figyelembe vegye. “Azt szeretnénk, ha végre elkészülne egy magyar civil stratégia, mintául véve az EU-s stratégiát, ami Magyarország számára is jó alap lehet” – zárta gondolatait.
—
A kutatás és a civil minimum bemutatása után kerekasztal beszélgetésen fejtegették a magyar civil társadalom helyzetét. A civilek múltja, jelene és jövője című programon Molnár Ágnes (Alternatív Közösségek Egyesülete), Móra Veronika (Ökotárs Alapítvány), Szabó Andrea szociológus, politológus beszélgetett Kacskovics Mihály Béla újságíró moderálása mellett. Tanulságos beszélgetés volt, érdemes visszanézni, néhány kiemelendő gondolat a teljesség igénye nélkül.
Szabó Andrea a NEA létrejöttéhez kötötte a ma tapasztalható polarizáció kialakulását, mert a civil szervezetek finanszírozásának átalakításával létrehozták a jó és rossz civilek fogalmát, megteremtették az alapjait annak, hogy jutalmazni illetve büntetni tudják a civil szervezeteket attól függően, hogyan viszonyulnak adott rendszerhez.
Meglátása szerint fontos, hogy a társadalom mit tekint civil szervezetnek: a kutatás is azt támasztotta alá, hogy a társadalom még mindig azt gondolja, hogy a civil szó a rászorulókat segítő nagy civil szervezeteket takarja. Ugyanakkor szépen lassan növekszik a civil szektor ismertsége. Mint elmondta, ezzel együtt az elmúlt két évben látványosan, statisztikailag releváns módon növekedett az emberek politikai érdeklődése is. Bekapcsolódott egyfajta állampolgári watchdog funkció, az emberek közül egyre többen gondolják úgy, hogy a jövő érdekében most kell bekapcsolódniuk a közélet működtetésébe.
Molnár Ágnes szerint a kutatásban említett 52% nagyon magas szám, mert nehéz helyzetben vannak főleg a kis szervezetek abban, hogy látassák magukat. Miközben nagy szerepe van a személyeségnek, az ismertség növekedését olyan, szektorokon átívelő együttműködésekben látja, melyet egymást erősítő közös folyamatok jellemeznek, amikor az érintettek együtt csinálnak valamit.
Móra Veronika szerint bárki kerül is kormányra az április választások után, el kell fogadnia, el kell viselnie, hogy a civil szféra feladata a kritikák megfogalmazása, a kellemetlen kérdések feltevése. “Aki ma ezt csinálja, az mind a “rossz” civil a kormányzat értelmezésében. Na ezt kell megszünteni. A hatalomnak be kell látnia, hogy a civilek kritikája számára is jó.”