Mi múlik egy jó csapaton? Hogy nehéz körülmények között is, közösségi összefogással, lelkesedéssel újra meg újra kimagasló szakmai programok születnek. A Janus Pannonius Múzeum múzeumpedagógusai Tét kommandó csapata az amszterdami Anna Frank Házzal együttműködve a második olyan holokauszt témájú kiállítást szervezték meg Pécsen, amihez diák tárlatvezetőket képeztek, akik aztán a saját kortársaiknak mutatják be a tárlatokat. Bemutatjuk az Emberség-díj 2026 civil közösség kategória jelöltjeit.
Mit jelent a múzeum társadalmi felelőssége? Meddig tart egy intézmény szerepe, és hol kezdődik az aktivizmus? És vajon mit vár ma a közönség egy múzeumtól? Őrizze csendben a múlt tárgyait? Tanítson? Álljon bele aktuális társadalmi kérdésekbe? Vagy egyszerűen csak legyen egy nyugodt hely, ahol gondolkodni lehet? Teszik fel a JPM múzeumpedagóusai ezeket a kérdéseket, és közös gondolkodásra hívnak minket is.
A múzeumok szerepe ma sokkal több, mint gyűjtés és kiállítás. Közösségeket szólítanak meg, identitásokról beszélnek, érzékeny témákat hoznak felszínre, és gyakran olyan kérdéseket tesznek fel, amelyekre nincs egyetlen jó válasz.
Jelezve azért, hogy egy beszélgetés nem kész válaszokat kínál, a lényeg maga a kommunikáció.
A Pécs 12 kiállítóhelyét összefogó Janus Pannonius Múzeum az elmúlt években példamutató és proaktív módon fejlesztette tovább múzeumpedagógai foglalkozásait, hogy egy egészen új módon közelítse meg és értelmezze újra a múzeumok szerepét. Míg a tárlatok zöme állandó, a múzeumpedagógiai foglalkozásaik minden évben megújulnak, így régi és új tereikben, különleges tárgyak között, közös játékra, alkotásra hívják a látogatókat, hogy a már meglévő és az új tudás összeszövődjön, egyszerre adva élményt, új tapasztalatot, tudást.
Emberi jogi szempontból a múzeumpedagógiai programok közül kiemelkedik az a nemzetközi együttműködés, mely második alkalommal vált kézzelfogható tárlattá. Első alkalommal Anne Frank életéről szóló vándorkiállítás kapcsán dolgozták fel a zsidó holokauszt témáját. A program első évében több mint ezer diák vett részt a diákok által vezetett foglalkozásokon, ami jól mutatja a kortárs közvetítés erejét és a program közösségépítő hatását.
Most egy másik, sokszor marginalizált téma, a Parajmosról, a roma holokauszt a került a fókuszba. A vándorkiállítás a roma közösségek történetét, az üldöztetések és a népirtás tragédiáját, valamint a kortárs emlékezet művészeti reflexióit mutatja be. A kiállításhoz kapcsolódóan most is indult diák tárlatvezető képzés is indult. A program keretében kilenc érzékeny, nyitott és elkötelezett roma fiatalt képeztek ki a pécsi Gandhi Gimnáziumból, ők nyilvános, ingyenes tárlatvezetésekkel várták az érdeklődőket. A diákok kortársaikhoz szólnak, személyes hangon és nézőpontból. A roma holokauszt témája, az üldöztetések története és az emlékezet kérdése így nem csupán történelmi ismeretként jelenik meg, hanem élő párbeszéddé válik a fiatalok között.