Nem lennénk meglepve, ha egyszer majd a lexikont a civil kurázsi kifejezésnél felcsapva Heindl Péter jogász, tanár, aktivista portréja mosolyogna ránk. Karakteres, elveihez következetesen ragaszkodó emberről van szó, akit sokan emlegetnek Pécsen a „város lelkiismereteként”. Nem kevés személyes rizikóval már évek óta javítja ki ragasztószalaggal vagy festékkel a kormányzati propaganda uszító plakátjait. Tevékenységével arra mutat példát, hogy nem kell és nem szabad csak szomorúan nézni a jogállam leépítését, van lehetősége az aktív ellenállásnak. Bemutatjuk az Emberség-díj 2026 magánszemély kategória jelöltjeit.
Péter munkássága messze túlmutat a klasszikus értelemben vett aktivizmuson. Olyan utat választott, amelyet az emberi jogok történetében sokan követtek, de Magyarországon viszonylag kevesen járnak: a következetes és kitartó polgári engedetlenséget és békés ellenállást. A propaganda elleni magányos, de szimbolikus küzdelmének következményeit saját egyedül elviseli. Akciói mégsem öncélúak, szilárd etikai és megalapozott jogi alapokon nyugszanak. A plakátdekorálást úgy jellemezi, mint „spontán önegészségvédelem”.
Civil kurázsija a pedagógiai munkásságából és a hátrányos helyzetűek segítéséből fakad. A pécsi Gandhi Gimnázium és a mánfai Collegium Martineum egyik alapítójaként, gilvánfai tanoda meghatározó szereplőjeként személyes tapasztalata van abból, hogyan lehet leküzdeni lehetetlennek tűnő akadályokat.
Ahogy a TASZ Szabad-díj jelöltjeként elmondta, “bár a kormányzati propagandaplakátok dekorálásával vált szélesebb körben ismertté, életművének mégis a gilvánfai tanoda működtetésében vállalt szerepét tartja.” És joggal lehet büszke: a tanodás gyerekek közül sokan tanultak tovább vagy végeznek fontos munkát, vannak diplomásaik és minden családból legalább egyvalaki a munkaerőpiacon elhelyezkedve dolgozik.
A hátrányos helyzetűek között végzett pedagógai tevékenysége mellett rendszeresen nyújt jogsegély szolgáltatást, ami évtizede felbecsülhetetlen értékű az Ormánságban élők számára. Heindl mindvégig arra törekedett, hogy ügye az Európai Unió Bírósága elé kerüljön, és ott állapítsák meg, valójában a kormányzati plakátok jogellenesek, és ezzel is felhívja a társadalom és a közvélemény figyelmét arra, hogy „Magyarországon választásos önkényuralom működik”.